A hét végén Moszkvába utazom. Uniós főképviselő utoljára négy évvel ezelőtt látogatott Oroszországba. Látogatásom fő célja, hogy megvitassuk azokat a kérdéseket, amelyek Oroszország Európán belüli helyével és szerepével, valamint szélesebb körű nemzetközi szerepvállalásával kapcsolatban aggodalomra adnak okot.
Amint az várható volt, egyelőre nem mutat nyitottságot az Európai Bizottság arra, hogy a csak néhány hete kialkudott Brexit kereskedelmi megállapodás északír szabályozási részéhez máris hozzányúljanak, ahogy azt szerdai levelében követelte a brit kabinetminiszter, bizonyos átmeneti szabályok 3 hónapról közel 2 évvel való kinyújtása formájában.
A tavaly karácsonykor kötött kereskedelmi Brexit-megállapodás eleve súlyos helyzetet teremtett a speciális helyzetben lévő Észak-Írország számára, amit tetézett volna egy át nem gondolt múlt pénteki európai bizottsági rendelet és most utóbbit ürügyként felhasználva lendült támadásba a brit kormány ahhoz, hogy követelje a karácsonyi megállapodás átírását nemcsak technikai, hanem politikai szinten is. Ha pedig erre nem hajlandó Brüsszel, akkor kész egyoldalúan is lépni London egy szerdán nyilvánosságra hozott levél szerint, amelyet egy mai uniós-brit egyeztetés elé időzítettek. Az újonnan fellángolt vita még nagyon messzire is elvezethet.
Frissítés: a szerda esti tárgyalások alapján egyelőre úgy tűnik, hogy lepattant elsőre az EU-ról a brit kormány követelése a Brexit-megállapodás azonnali módosításáról.
A tavaly szeptemberben közzétett első, erősen kritikusra sikeredett magyarországi jogállamisági jelentés után az idén nyári második jelentéshez is elkezdte gyűjteni az információkat az Európai Bizottság, hiszen meghirdetett egy nyilvános, célzott konzultációs sorozatot, ami február 1-től március 8-ig tart.
A tavaly ősszel jóváhagyott 504 millió eurós munkahelyvédelmi hitelkeret második részét, 304 millió eurót (kb. 108 milliárd forintot) ma, azaz kedden hagy jóvá az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amelynek egy részét munkahelyvédelmi bértámogatási programokra lehet használni – értesült az EU-Monitor. A rövidesen folyósítandó hitelt 15 év alatt kell visszafizetnie a kormánynak.
A világjárványokra való jobb felkészülést biztosítására külön hatóságot hoz létre az Európai Unió, amely segíteni fogja a felkészülés mellett a hatékonyabb reagálást is az esetleges járványfenyegetések és az egészségügyi veszélyhelyzetek esetén - közölte az Európai Bizottság vasárnap.
Az Európai Bizottság az AstraZenecával megállapodásban nyilvánosságra hozta pénteken a brit-svéd gyógyszeripari vállalattal a koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről szóló szerződést.
A szerda napközbeni kemény üzengetések után este mégis részt vett az EU vakcinabeszerzési bizottsági ülésén az AstraZeneca vezérigazgatója, amelyen kiderült, hogy nem 60%-kal, hanem 75%-kal kevesebb vakcinát tud leszállítani március végéig a cég az EU-nak és ez ellen gyakorlatilag egyelőre ethetetlen az Európai Bizottság, pedig az előlegfizetés visszatartásában, visszakövetelésében, esetleg pereskedésben is gondolkodik - rajzolódik ki a Politico helyzetjelentéséből. Közben holnap várhatóan megadja az engedélyt az uniós gyógyszerhatóság a cég készítményének felhasználására, így február elejétől jöhetnek a szállítmányok. Az AstraZeneca és a Bizottság közötti vakcina szállítási vita Magyarország számára is kifejezetten nagy jelentőségű, mert ha az eredeti szerződéshez tartaná magát a cég, akkor márciusig 1,76 millió ember juthatna itthon vakcinához, de ahogy most kinéz a helyzet, csak 431 ezernek lenne erre lehetősége.
A Pannon Gazdasági Hálózat (PBN) digitalizációs laborját, a szombathelyi központtal működő am-LAB modern gyártástechnológiai laborját választották január 27-én Európa legjobb digitális innovációs központjának – jelezte a PBN a Portfolio szerkesztőségének.
Mi nem vállaltunk szerződéses kötelezettséget az EU felé a vakcina szállításokra, csak azt vállaltuk írásban, hogy "megteszünk minden tőlünk telhetőt" és azután tudjuk felpörgetni a havi 17 milliós adagról a szállításokat az EU felé, miután a brit átoltottság már kellően magas – gyakorlatilag ezt mondta egy nagyon hosszú interjúban kedden délután a La Repubblica olasz lapnak az AstraZeneca vezérigazgatója. Az Európai Bizottság szóvivője azonban azt mondta a Politico-nak, hogy igenis be kell tartania a cégnek a korábban vállalt szállítási terveit és erről is beszélnek majd újra a mai egyeztetésen a cég képviselőjével. A cég egyébként várhatóan pénteken megkaphatja az Európai Gyógyszer Ügynökségtől az uniós engedélyt.
Az egyik legdurvább eszközzel, az EU-n kívüli export teljes kontrollálásával, és a szállítások előzetes bejelentési kötelezettségével vág oda az Európai Unió a belga gyárban termelő AstraZeneca gyógyszergyártónak azért, mert a feltételezések szerint külső országoknak drágábban adott el vakcinát és ezért szállít az EU-ba az első negyedévben 60%-kal kevesebbet, mint a szerződéses kötelezettsége – rajzolódik ki a Politico összefoglalójából. Sőt, nemcsak ez vághat oda keményen az uniós és benne a magyar oltási stratégiának, hanem az is, hogy az AstraZeneca vakcinájának 65 év felettiek körében lévő hatásosságával is nagy kérdőjelek vannak a német Bild és a Handelsblatt egybehangzó hétfő esti értesülései szerint. Információik szerint alig hat a szer ennél a korosztálynál, igaz a cég közleménye határozottan cáfolja ezt. A két lap szerint a német kormány arra számít, hogy az uniós gyógyszerfelügyelet nem is fogja engedni a 65 év felettieknél az oltást akkor, amikor majd a hét második felében kiadja az uniós engedélyt az AstraZeneca készítményére.
Frissítés! Kedden délelőtt a német egészségügyi minisztérium közleményben cáfolta, hogy ne lenne hatásos az idősek körében az AstraZeneca készítménye, erről lásd külön cikkünket.
A tagállamok közötti határokat nyitva kell tartani, hogy ne ismétlődjön meg a tavaszi közlekedési káosz, de közben szükség esetén korlátozni kell a nem létfontosságú utazásokat a vírus terjedésének fékezésére – ez lett csütörtök esti EU-csúcs egyik fő döntése. Az esemény utáni sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még jobban ráerősített erre az üzenetre, hiszen konkrétan kimondta azt is, hogy nemcsak az országok közötti, hanem az országokon belüli nem létfontosságú utazásokat is korlátozni kell szükség esetén.
Az Európai Parlament európai alapjoggá tenné a megfelelő lakhatást, és annak költségeit a törvény erejével korlátoznák; emellett uniós célként határoznák meg a hajléktalanság felszámolását 2030-ra minden tagállamban.
„Németként örülnék, ha így döntene az országom”, … „alapvetően nem rossz a döntés, talán példát vehet róla Németország is”, hiszen így több pénz jut a vidékfejlesztésre, innovációra, környezetvédelemre – ezekkel a kifejezésekkel reagált Peter Jahr néppárti EP-képviselő, a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terveinek jelentéstevője a Portfolio kérdésére egy csütörtök délutáni online háttérbeszélgetésen.
Nagyon erős eszközt adtak a kezünkbe az állam- és kormányfők a jogállamisági rendelet támogatásával, amely január elseje óta hatályban van és alkalmazni is tudjuk azt, így „nagyon sok pénzt blokkolhatunk” például nagy magyar állami beruházások kifizetéseinél – jelezte az osztrák Der Standard című lapnak adott terjedelmes interjúban az Európai Bizottság alelnöke hétfőn. Mindez azután válhat élessé, hogy az Európai Bíróság kimondja ítéletét a rendeletről, de közben ettől teljesen függetlenül zajlik egy potenciálisan nagy horderejű per az Európai Bíróságon, amelyben tegnap volt meghallgatás Luxemburgban és amelyben akár a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről is ítélet születhet nyár-ősz körül. Ez pedig akár apropót is jelenthet az EU-pénzek blokkolásához.
Az Európai Bizottság a keddi ülésre bekerülő anyagban azt fogja javasolni a tagállamoknak, hogy célozzák meg a lakosság 70%-ának beoltását nyárig, amelyen belül március végéig a 80 év feletti korosztály 80%-ának, illetve az egészségügyi és szociális gondozási területen dolgozók szintén 80%-ának beoltása legyen a cél – tudta meg a Politico. Sőt, a brüsszeli lap információi szerint az oltási kampány ma induló második, a népszerűsítést és a hezitálás feladását célzó fázisában majd futballsztároknak is lesz szerepe, illetve az egyik nagy sportszergyártó (Nike) szlogenjére kísértetiesen hasonlító oltási kampányszöveg is várható ("I'll do it", azaz „meg fogom csinálni”, jelen esetben "be fogom adni" az oltást) szöveggel.
Nincs szükség a kínai vakcinára Európában, mert a Sinovac készítményének hatásossága 50 százalék körüli, a magyar kormány által több millió adagban rendelni tervezett Sinopharm sem kérte még az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, illetve az Európai Bizottság által tető alá hozott szerződések kétszer annyi vakcinát biztosítanak a közösség számára, mint ami kell minden európai beoltásához – jelezte a Népszavának adott interjúban a Peter Liese német EP-képviselő. Az Európai Néppárt EP képviselőcsoportjának egészségügyi kérdésekben illetékes szóvivője tisztába tette, hogy tényleg előnyösebb helyzetben vannak-e a britek az EU-s tagállamoknál a vakcianbeszerzések terén és azt is elmagyarázta, hogy mi a háttere a németek által „külön megrendelt” Pfizer/BioNtech vackinával, amire egyébként sem lesz szükség.
Az Európai Unió tagállamai kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem indítanak saját eljárásokat a koronavírus elleni oltóanyagok beszerzésére - emlékeztetett Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos az uniós tagállamok egészségügyi minisztereinek informális videókonferenciáját követően, szerdán.
Az Európai Bizottság, amely az EU tagállamainak versenypolitikáját is felügyeli, ugyan talált néhány kivetni valót a londoni tőzsde Refinitivet célzó megafelvásárlásával kapcsolatban, de azokat áthidalhatónak nevezte korábban. Ezek közé tartozott az a kitétel is, hogy a londoni tőzsde eladja az olasz börzét. Ezt pedig teljesítette is az LSE, amely az Euronextnek adja el az olasz tőzsdét 5,2 milliárd dollárért, amennyiben a Refinitivvel kapcsolatos tranzakció valóban létrejön.
Ha az eddig ismert összes vakcinarendelés a tervek szerint befut, akkor a második negyedévben elérhető a nyájimmunitáshoz szükséges 60-70 százalékos átoltottság az Európai Unióban – állapították meg friss elemzésükben a Commerzbank szakemberei. Ez azt jelenti, hogy az év első fele még a bizonytalanság jegyében telhet a gazdaságban, bár a tavasz beköszöntével visszaszorulhat a járvány az időjárás és a bezártság csökkenése miatt.
A rovatvezető már fel is mondott.
Leszállították átvizsgálásra.
Egyszer már sikerült nekik.
Berobban az életünkbe a mesterséges intelligencia.
Eredményt ugyanakkor nem tudtak felmutatni.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
